ChrisDry

Tegnap a DBH Group – Válságkezelés, költségoptimalizálás, növekedési lehetőségek innovatív technológiák felhasználásával c. konferenciáján vettem részt.

Thalesnano (Dr. Ürge László – vezérigazgató) – Válságkezelési stratégiák egy innovatív KKV-nál c. előadása rámutatott, hogy a válságkezelés egy javasolt és járható módja a piackutatás -> innovatív technológiák /szolgáltatások / termékek bevezetése lehet. Ahol fontos a kollégák motivációs rendszereinek az átalakítása (és fenntartása). “Nem az él túl aki a legerősebb, hanem az aki a leginkább tud alkalmazkodni a változásokhoz – és aki innovál”.  C. Darvin a gondolatjelig.

Neckermann – (Svéd Gábor – pénzügyi igazgató)  - Radikális hatékonyság növelési lehetıségek web-alapú szolgáltatások igénybevételével c. előadása 3 webes technológiát hozott fel példának, ami nagyban csökkentheti egy vállalat kiadásait. Egyik az outlook/Microsoft szoftverek helyett a gmail-t hozta fel példának, ahol rámutattak arra, hogy akár 50-60%al csökkenthetik a kiadásokat a levelező rendszer megvétele, fenntartása (szerver), stb, kiiktatásával. Továbbá a surveymonkey.com került terítékre, mint ingyenes kérdőíveztetés lehetőség. Legutoljára a Zoho Reports amiben kintlévőségkezelések és a telefonszámla riportok szintén ingyenes kezelése, működtetésével megtakaríthat a vállalat számos olyan szükséges alkalmazást, amiért más cégek komoly összegeket kérnek el.

Sztankó Attila – stratégiai marketingigazgató (DBH Group) – Költséghatékony marketing a kis-és középvállalkozásoknál c. előadásán kihangsúlyozásra került a húzótermékek appretálása, egy konkrét fix üzenettudatosítása a vásárlóba, valamint a meglévő ügyfeleknél a folyamatos elégedettség megtartása. Fontos a minél szélesebb termékpaletta és a szolgáltatások sokszínűsége, valamint a webes lehetőségek kiaknázása, ami még mindig gyerekcipőben jár nálunk. Pl. a SEO, link katalógus reg., e-dm, rss, közösségi site-ok (a prezentáció letöltése.)

Pódiumbeszélgetés: Innovatív technológiák támogatása a KKV-nál (Pakucs János – Tiszteletbeli elnök, Magyar Innovációs Szövetség, Pongorné dr. Csákvári Marianna – Igazgató, Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ, Dr. Ürge László – Vezérigazgató, Thalesnano Zrt., Svéd Gábor – Pénzügyi igazgató, Neckermann Utazás, Dr. Erdei Sándor – Vezérigazgató, DBH Group). A beszélgetés pazar és fontos témákat feszegetett: az innováció hiánya a multiknál és a KKV szektorban nagyon aggasztó. Pl. az országban csupán 2,5% innovál (41000 cég esetében  – 10 főnél nagyobb cégek), és csupán 14% érdeklődik még, hogy szeretne majd fejleszteni, innoválni. Ellenben nemzetközi szinten ez 18% és 75%!. Már Románia is jobban innovál, mint mi. Nincs elitképzés, alig jelentkeznek mesterképzése tanárok. Cégek azt sem tudják, miként és hogyan fejleszthetnek innovatív technológiákat…

Személyes konklúzió: Aki nem innovál az lemarad. Most és a válság kilábalása után is. Húzótermék kiválasztása és promózása a lényeges minden piaci szegmensre értve.

Akárcsak tavaly, az idei StartUp konf. is remekül sikerült. A helyszín ugyanaz volt, talán nem annyira volt általánosságú az egész, próbáltak a kérdezők konkrétabb válaszokat kicsikarni mind a gazdasági helyzetben való cég/projekt nyitásra és az online marketinges eszközök, és költségeket preferálva.

Nézzük az előadásokat időrendi sorrendben (értékelésem előadás és a portál 1-10-es skálán):

„Mitől nagyok a kicsik?” – avagy Zurckerberg, Anderson, Brin, Chen és Hurley sikerének nyomában. (Előadó: Miskolczy Csaba)

Bevallom őszintén, ez az összefoglaló egyik legjobb volt, részint, mert annyira benne vagyunk az információ áramlatban, hogy a részletekre és az indulási lehetőségekre fel sem figyelünk. Prospero nagyon jó kis összefoglalást kreált, bemutatva a magyar és a nemzetközi startupok közti differenciát és a a lehetőségeket. 9/10.

futrinka.hu Közösségi emlékezés, ilyen nosztalgia site, jó, csak nem tudom miből fognak megélni. 5/10.

moly.hu Olvasói közösségi portál, pusztán csak a z olvasók adatbázisára és feltöltéseire alapuló ötletes dolog. Mivel szeretem a szépirodalmat elbíbelődtem az oldalon, de még egy közösséghez már nemigen akarok tartozni (így is törlöm magam a vackokról). 7/10.

turulmeme.com G.reader RSS-megosztó oldal, API-val. Önfejlesztés, non-profit, szép átlátható, jól használható. Kár, h nem használom a G.readert. Feedreader rulez! De lehet hogy kipróbálom.  8/10.

prezi.com Erről már sokan írtuk, a bevezetéskor, mér nem ragozom, szépen akarnak a nemzetközi piacra nyomulni, de nem túl komoly a koncepció. Amúgy az alkalmazás remek. 7/10.

Saját címlap K. Anita előadása, egy WP-szerű platformról. 4/10.

gepelo.hu beszédfelismerős rendszer, párhuzamos szövegrészeket feldolgozó kollégák által 100% közei eredményeket érhetnek el, nem tudom milyen lesz a paic e mostani viszonyban, de nem rossz a kezdeményezés. 5/10.

veledutaztam.hu Erről már írtnak sokan anno, túl fiatal a közösség s nem hsizem, hogy lesz rá érdeklődés a randizós tiniken kívül. Annyit nem változott/fejlődött 1 év alatt kb. 3/10.

devolver.hu Subversion és trac alapokon nyugvó tartalomfeltöltés, rendszerkezelés, mivel nem vagyok ennyire kocka nem érdekel a téma. 2/10.

noba.hu Közösségi kölcsön, a játékos tesztfázist túllépve keresi a magyar piacon a jogi lehetőségeket, mert túl macerás, szerintem nem életképes ebben az országban, az ötlet jó, de nem új, külföldön jobban működik. 3/10.

keresek.hu, fuge.hu Hirdetésfeladás API-kon alapulva, lehet, hogy jó lesz, de nem mindenki akar komplex kampányt indítani több helyen, aki meg fog az ügynökséggel, releváns statisztikai s visszajelzési adatokkal. A design ultra gyenge. 2/10.

geospace.hu igazából egy oszd meg és publikálj klón, semmi különöset nem látok benne, miért lenne jobb, mint a többi egykutya. 2/10.

terminartors.com A tavaly induló vállalkozás 1 éves alakulása. Sajnos nagyon jó tapasztalatokat osztott meg, befektető nuku, ez nemcsak a befektető hibája, valószínűleg nem jól keresték s nem jó az üzleti terv. Ill. kicsi még ahhoz hogy komoly befektető tárgyaljon velük… 6/10.

Ezután ilyen fél-kerekasztal beszélgetések voltak:

Új platformok: Iwiw API, iphone (Kis Gergely – EuEdge, Kaizer Gábor – Division3, Szántó Gábor, Szabó Gergely – Sodapop, Ihász Ingrid -Rabbitblog). 7/10.

Önreklám, reklám: Berényi Konrád, Onlinemarketing.hu). Beszélgetőtársaim pedig Szántó Balázs a Noguchi-tól (a PR a szakterülete), Keresztúri Gergely az iProspect-től (keresőmarketing), Nagygyörgy Miklós a Network.hu-tól (ő az ügyféloldal, de majd erről kicsit többet a bevezetőben a konferencián), Kaizer Gábor a Revision-tól (szóbeszéd marketing) és Dévai Zoltán (ügyfélkapcsolati tanácsadó). Egész jó volt, de inkább laikusoknak szólt. 6/10.

Sikers online üzleti modellek: A téma moderátora Petényi Márk volt. Bártházi András, Wish, Báthory Attila, Investech Kft., Sopov István, Adaptive Media Kft., Trentin Tamás, Hírek Média Kft. Igazából csak lapigazságokat mondtak, azt is általánosságban, de amúgy jó volt ez is. 6/10.

Irány külföld (térnyitás): A téma moderátora Dobó Mátyás (Doransky) volt. Sziebig Péter, netpincer.hu, Szabó Erik, carnation.hu. Érdekes javaslatok, kicsit konkrétabb tapasztalat átadás volt. 6/10.

Tőkebevonás: A téma moderátora Nagy Péter (europeanspinoff.com) volt. Alpek István, igazgató, AD Capital, Bruckner Zoltán igazgató, Primus Capital, Kohut Gergely igazgató, iEurope, Dr. Erdei Sándor vezérigazgató, DBH Group
Zoltán Csaba vezérigazgató, START Zrt. Sajnálatosan kevesen maradtunk az utolsó előadás végére, pedig ez volt a lényeg, itt voltak a kockázati tőke cégek hazai képviselőitől páran, s a végén én le is csaptam egyre. Na ez is inkább a kezdő üzleti tervet készítőknek szólt, de amúgy nagyon hasznos tippeket is mondtak. 8/10.

Köszönet a szervezőknek, a támogatóknak (üdítő, kakóscsiga, pizza). Igazán jól sikerült.

“Habár a fogyasztóknak nehezükre esik ezt előre jelezni, a műsorok élvezete fokozatosan csökken a program megtekintése során. Ez annak köszönhető, hogy egyszerűen hozzászokunk, minden egyes perc kicsit kevesebb élvezetet nyújt, mint az előző.” – írták a szerzők, Leif D. Nelson (University of California, San Diego), Tom Meyvis, és Jeff Galak (New York University). A kutatók hat tanulmányt végeztek, ahol a résztvevők folyamatosan, vagy megszakításokkal néztek végig műsorokat, majd értékelték is ezeket. Konklúzió: habár a résztvevők nem szerették a reklámokat, jobban tetszett a műsor azoknak, akik reklámokkal megszakítva nézték végig, mint azoknak, akik folyamatában. Teljes cikk itt.

- Nem tudom, hogy ki miként ven ezzel, de szerintem a reklámok teszik teljesen infantilisekké az embereket, mondjuk a tv-ről sincs túl jó véleményem, de egy dolog ami jó benne, átkapcsolható ill. kikapcsolható. Várom, már azt az időszakot, mikor előre csak azokért a tartalmakért szednek be tőlem pénzt, amit meg is akarok tekinteni. Nem hiszem, hogy jó 5let, ha hazérkezik valaki s azonnal nyomja be a tv-t, mindegy mi van benne. Számomra nem mindegy, pláne nem milyen reklám megy. Mondjuk azokat meg szakmai szemmel nézem…

A kedvenc márkáim 2008-ig:

Autók: Honda, Lexus

Fényképezőgép: Panasonic (Lumix)

Plazma, LCD-tv: Panasonic

Sportuházat: Bogner

Luxus óra: Vacheron Constantin

Casual ruházat: Celio, Cottonfield

Mobil, PDA: Palm

Böngésző: Firefox

Vírusírtó: Nod32, Kaspersky

Keresők: Quintura, Google

Információs tár: Wikipedia

(folytatása következik)

Az év legjobb mérkőzései:  Oscar- Pacman, Hopkins-Pavlik, Calzaghe-Roy Jones Jr.

Év elcsalt meccse: Holyfield-Valuev

A 2008-as modellek közt nálam az év órája a Daniel Roth Papillon Chronograph volt.

Az év könyve egyértelműen a már tavaly megjelent csak én most jutottam hozzá: A Titok c. mű. Igazán remek összegzés, talán R. Bach: Illúziókjához tudom méltatni.

Honda Accord" width="300" height="199" />

Nem voltam nagyon elképedve, de az év autója 2008-ban a Carmax.com szerint a Honda Accord. Itt lehet megnézni a top-10-es listájukat.

2009. januártól indul a fogászati marketing tanácsadás KKV-knak és kis fogászatoknak egyaránt.

Fogászati marketing project-tervek készítése, valamint egyedi fogászati kis- és nagy arculat tervezése, elkészítése, kivitelezése…

A fogászati rendelő (belső külső arculatához): Helyszíni (rendelői) tanácsadás, a cég brand image-ének kialakítása (koncepció), továbbá stratégiai tanácsadás, javaslattételek…

Reklám: A cég reklám stratégia kialakítása (online, offline, nyomtatott sajtó, média felületek…)

Marketing, brand, image, sales: Teljes marketing és hirdetési ütemterv kialakítása…

Szolgáltatások részletesebben: fogászati marketing olvashatók.

A Millward Brown-Financial Times idei legértékesebb márkaneveit rangsoroló toplistáját javaslom átnézésre.

A Google (1.) helyezése nem meglepő, töménytelen kreatív szakemberei nagyon sokféle szegmenst próbálnak bevonni magukba. Nem volt meglepő a China Mobile (5.) és a Nokia (9.) helyezése sem. Louis Vuitton (19.) bebizonyította, hogy az extra luxusárakat veszik, méghozzá pofátlanul, most már sznobizmusból is (ami számukra teljességgel lényegtelen). Engem a Porsche (28.) helye meglepett, ám ez is luxusmárka. China Construction Bank (31.) pedig évek múlva egyre előkelőbb tényező lesz –akár az ázsiai piacon, sőt Kelet-Európába is betörhet. A 37. a már régóta kedvenc számomon meg a Honda áll (yuppé), reméljük, megy ez feljebb is (itthon jók lettek az eladási mutatók, bizakodjunk, hogy az EU-ban is). A lista felénél az Orange (50.) nagyon jól teljesít (számomra ez meglepően jó eredmény). BlackBerry (51.) nagyon beleerősített, nem tudom ebben a harcban meddig sikerül megtartani a brand-üket. Amazon (61.) nem csodálom, nagyarányú fejlesztéseket és akvizíciókat hajt végre, hallani fogunk róla magasabb helyezéseknél is. Zara (84.) számomra meglepő, hogy itt szerepel egyáltalán a 100-as listán, nem tartom erős brand-nek. Mastercard (99.) viszont csalódás, ha kellően odafigyelnek a promózásra megy ez majd jobban is.

A MIR és a DTR

A marketing-információrendszer (MIR) olyan eljárások sorozata, amely mindig biztosítják az információ megjelenését, elemzését és tárolását, valamint a marketing-döntéshozókhoz való eljuttatását. Tehát egy folyamatos információáramlásról van szó. A MIR-ből sokkal több adat nyerhető, mint egy ad hoc marketingkutatásból (ám ezek eléggé korlátozottak). Ezen korlátokat oldja fel a döntéstámogató rendszer (DTR). Ez egy információrendszer, mely lehetővé teszi, hogy a döntéshozók közvetlenül alkalmazzák az adatbázisokat és az elemzési modelleket. Összetevői: hardver, kommunikációs hálózat, adatbázis, modellbázis, szoftver és a felhasználó. A DTR összehangolja a modelleket és az elemzési technikákat a MIR kötött szemléletmódjával. (A DTR-t ma már tovább is fejlesztették szakértői rendszerré, mely mesterséges intelligenciát is alkalmaz a megítélések elemzésére.)

MIR: strukturált problémák, jelentések felhasználása, merev felépítés, korlátozott információ-bemutatás, döntéshozatal adatelemzés alapján.

DTR: strukturálatlan problémák, modellek és sémák alkalmazása, felhasználóbarát rendszer, alkalmazhatóság, ’ha-akkor’ elemzési döntéshozatal.

A marketingkutatás osztályozása

A cégek két okból szoktak marketingkutatást végezni: első, hogy feltárják, és hogy megoldják a marketingproblémákat. A kutatás lehet problémafeltáró és problémamegoldó.

A problémafeltáró kutatást olyan problémák megismerésére végezzük, amelyek nem feltétlenül érzékelhetőek (miközben természetesen jelen vannak, vagy legalábbis a közeljövőben felmerülhetnek). Például: piacpotenciál kutatás, piacrészesedés kutatás, imázs (brand) kutatás, piaci jellemzők kutatása, eladás elemzési kutatás, előrejelző kutatás, üzleti trendkutatás. Ezen információk helyzetképet adnak a marketingkörnyezetről és segítenek a problémák megismerésében. Konkrétabban: a csökkenő piacpotenciál előrevetíti azt például, hogy a vállaltnak gondjai lehetnek, feltéve, ha el akarja érni a kitűzött növekedési ütemet. Ugyancsak gondot jelenthet, ha a piacpotenciál növekszik ugyan, de a cég veszít a piacrészesedéséből. Ezen kívül számos gazdasági, szociális vagy kulturális trendek (pl. fogyasztói magatartásváltozások) és ezek alatt megbúvó mögöttes gondokra ill. kihasználatlan lehetőségekre is rávilágít.

A problémamegoldó kutatásra ez után kerülhet sor, amelynek a legfőbb célja, hogy az adott marketingproblémák megoldását elősegítse. Ezek speciális helyzetek megoldását segíthetik elő. Legfőbb elemei/témai:

1. Szegmentációs (alap meghatározások, piacpotenciál fogékonyságai, célpiacok kiválasztása –demográfia, életstílus, médiahasználat, termékimázs–),

2. Termék (tesztelési módszerek, optimális termékmegjelenés, csomagolás, termékváltoztatások, márkapozícionálás –újrapozícionálás–, tesztmarketingek elemzése, ellenőrzésük),

3. Ár (márkaválasztási ár, árpolitika, termékvonal árazása, kereslet árrugalmassága, árváltozások és reakciók),

4. Reklám (optimális reklámbüdzsé, eladásösztönzés, opt. promóciós mix, copy döntések, médiaválasztás, kreatív reklám tesztelése, igényébresztés, reklámhatás értékelése),

5. Értékesítési (eloszlás formájának meghat., értékesítési csatornák attitűdje, nagyker’-kisker’ intenzitása, elhelyezkedése, árrés).

Mindkét kutatás egymásra épül, ezáltal szorosan összefüggnek, bizonyos esetekben a legtöbb (komoly) vállalat elvégezi a kettő kombinációját is…

Előirat: Többek igényére, elkezdek –ha időm engedi, olyan heti 1-2 alkalommal– alap dolgokat leírni a marketingről, és a brand szerepéről (bár így is sok minden érdekel, de az RSS-Business kategória eléggé kihasználatlan). Mindezt megpróbálom valami szakmai sorrendben felépíteni. Leginkább cégeknek szólóan (nagyon sok cégvezetőnek/tulajdonosnak fogalmuk sincs az alapvető dolgokról sem, nemhogy behatóbb részekről), valamint megpróbálom ezeket közérthetően leírni, törekedve a megérthetőségre a szakzsargonok minimális bevonására…

Marketingkutatásban a hangsúly leginkább a vevők szükségleteinek megértésén és azok kedvére való megfelelésén van. Alapvető információkra van szükségünk ahhoz, hogy kihámozzuk (a sok egyéb információból) a felmerülő igényeket, hogy ezek alapján speciális (egyénre szabott) marketingstratégiát, brand-et ill. programot tudjunk kidolgozni. Ezek legfontosabb területei: a vevőkről, a versenytársakról és a konkrét piac egyéb szereplőiről. Ahogy a vállaltok nemzeti és nemzetközi szinten terjeszkednek, egyre több inputra volt igényük a nagyobb távolabbi piacokról. Az életkörülmények javulásával/megváltozásával és a fogyasztók egyre tapasztaltabbá válásával a stratégiai menedzsereknek folyamatosan egyre pragmatikusabb adathalmazokra volt szükségük arról, hogyan reagálnak majd a fogyasztók egy újonnan bevezetett termékre vagy más aktuális marketingimpulzusokra. Ezért a marketingkutatás az egyik alapvető pillére mindenféle stratégiának, hiszen ezen információigény becslése és a menedzsment releváns és érvényes információkkal való ellátása ezt megköveteli a megbízható adathalmazt. A marketingmenedzserek számos stratégiai és taktikai döntést hoznak. Ezek kapcsolatban állnak a lehetőségekkel, a célpiaccal, a szegmentálással, a marketingprogramok tervezésével és végrehajtásával, a piaci teljesítménnyel és az ellenőrzéssel kapcsoltban. Ezen döntéseket bonyolítják továbbá az ellenőrizhető marketingeszközök (termék, ár, reklám, értékesítés) közötti kölcsönhatások. Ám vannak egyéb nehézségek is, ezek a nem ellenőrizhető környezeti tényezők, gazdasági helyzet, technológia, közpolitika, jogi helyzetek, versenyhelyzet, ill. a szociális és kulturális változások. Mindezt tovább fokozzák a különféle vevőcsoportok: fogyasztók, alkalmazottak, szállítók stb. összefüggései is. E szerint összefoglalva: a marketingkutatók egyre nagyobb szerephez jutnak ma, mint régebben a döntéshozatalokban és fordítva, a menedzserek is egyre többet foglalkoznak kutatással -is. Ergo folyamatos és rendszeres marketingkutatás javasolt minden magára adó cégek esetében…