Pál Adrienn /2011/ (2) Magyar filmekre ritkán kerítek sort, mert nem sok örömöm bennük. A mostani is inkább lehangolós depresszív, mint ahogy a magyar életkedv is mostanában, dagi kórházi nővérke megszokott majd valamennyire kizökkent élete, a ’80-as években, az operatőri munka figyelemreméltó, többi igencsak messze van tőlem, megszokott magyar művészfilm. A barátok közös tollba mondós, betanult szövegek ultra gyatrán hatnak, valahogy nem érzem, hogy eltelt volna idő a filmgyártásban, ugyanolyan satnyák és bugyutáknak hatnak ezek a filmek nekem. Önkeresés sütivel.

Piros, fehér és kék / Red, white and blue /2010/ (2) Erca, Frankie, Nate mint 3 szín, 3 külön karakter, azután szépen mindenki belekeveredik egymásba, mint egy spirál és belezuhanunk a gyilkolás és a kegyetlenség folyamába, ahonnan nem sok kiszállás van. Kissé lassan induló, de felgyorsuló cselekményű szadizmus, mint az amerikai zászló színeivel, úgymond a zászló mögött (Amerikai szépség csak durvább módon), különösebb színészi, tartalmi mondanivaló nélkül.

Szédületes éjszaka / Take Me Home Tonight /2011/ (2) 1988-as életérzés, relatíve nagyon gyenge zenékkel (ezeknél sokkal jobbak is voltak abban az évben, mint amikből itt snittek voltak bevágva), fásult és nem túl egyedi humorral, és csak pár valóban egyedi mosolyogni valóval egy gyenge tini vígjáték. Csaj elcsábítása, bezárt gömb, kocsilopás, Opus aláfestő zenei záróakkord, gyenge próbálkozás: csalódás ahhoz képest, hogy mások mennyire felmagasztalták.

The Woman /2011/ (2) Vadnő este a belülről elvadult és zakkant fogva-tartójukkal (szadista és aberrált apa és fia és a mindent eltűrő feleség). Visszaharap a természet – majdnem szó szerint. Mindezt irtózatosan nem odaillő zenei aláfestéssel. Érdekesmód valahogy senkiben sincs empátia és erkölcsi/etikai morál, amerikai szépség horrorisztikus módra, nekem sok rész vontatott volt, aztán überdurva lett, pille palack és a nyugis zene közt a harapások és végén a baromságokkal (kis anatómiai ismeretek nem ártottak volna a maszkmesternek sem a rendezőnek sem, mit lehet és mit nem). Idegesítően borzalmas: a világ kiforgatva és a világ beforgatva saját panírjába.

Real Steel /2011/ (2) Túl a csúcson Stalonne nélkül immáron robotokkal, csak még gyengébb a történet, 100%-osan kiszámítható minden egyes jelenet és a cselekmény teljes folyamata, a látvány sem lehengerlő, hogy moziban érdemes legyen megnézni. Robotok ringbeli küzdelmei eleinte jó látvány miatt kecsegtetnek, sajnos ez hamar megszokottá és unalmassá válik, ahogy az egész film is (a pénzért milyen vackokat elvállalnak ma már a színészek).

Elhurcolva / Abduction /2011/ (2) Taylor Lauter (a 17 éves kigyúrt srác a Twilight-trilógiából), most tinédzser Bourne-figurát alakít sok félmeztelen (póló nélküli) jelenettel a csajok kedvéért. Sajnálatos módon a karaktere már eleve nem tükrözi ezt a figurát, valamint az egész történet és a kivitelezés nagyon összetákolt (más filmekből), kiszámítható és elcsépelt, igazából izgulni sem lehet rajta, pedig az elején még jónak indult, de sajnos ezt a szintet csak lejjebb tudta adni és teljesen elamerikanizálódott.

Egyszer nézhető film (ha nincs más, 3-4/10)

A bőr, amelyben élek / The Skin I Live In /2011/ (4) Zakkant pasi kísérletezése a plasztik bőrrel, perverzitás-aberráció és a szerelem egyvelege Elena Anaya meztelenkedéseivel. Viszont pár ugyanilyen dél-kóreai meg japán feldolgozást láttam már, pár művészi beállítás, hatáson kívül engem speciel nem fogott meg. Soha sem bírtam a túl elvolt filmeket, vagy csak már kiábrándultam a túl művészinek kikiáltott elvontabb filmekből is. Groteszk tükörkép, a túl közeli és a távoli szeretteinkről, a tragédiáról, szóban és tettekkel való gyilkolásban Almodovárosan, abszurdan, pár helyszínnel, a színészi alakítások értékelhetőek csak.

Zajháborítók / Sound of Noise /2010/ (4) Zajháborító banda (mint a Stomp, csak minden extrém polgárpukkasztó, nyilvános módszerrel) és a metronómot is utáló nyomozó/felügyelő szembenézése a bandával és a saját zene/zaj elleni ellenérzésével/félelmével. A zaj vagy a zene közti határsáv keresése skandináv módon, még elfogadható (határomon belüli) művészies eklektika északról. Pár egyedi és meghökkentő zenei (vagy hangzörej) kiadása, extrém eszközökkel, eszközökön.

A Torinói ló /2011/ (4) Hat nap a szélviharban a ló a férfi és a nő. Letisztultság, dialógusmentes, minimalista zenei hangulat, Nietzsche paradoxon 6 nap, teremtési forgatag és rutin, lepusztulás a monoton világban, jó képi hatás de nagyon nyugodt egy hangulat kell a végignézéséhez. Majd öreg koromban is megnézem, hátha másképpen értelmezem. Tarr Béla soha sem volt egy 100-as alkat, mindenesetre ez érdekes egy alkotás – kizárólag művészfilm kedvelőknek!

Válogatott gyilkosok / Killer Elite /2011/ (4) Jason Statham soha sem vonul vissza, minden B-C kategóriás filmet elvállal és a filmkarakterében sem tud visszavonulni: de az sem tart sokáig, így megint nem kímél minket. Bérgyilkosok kamraiból a régi barátjának kimentése. Pörgős (de egyszerű) akciófilm, kicsit jobb, mint az átlagos Statam B-kategóriás filmek (talán a valóságalap miatt, nem lett túl bugyuta és közhelyes a történet, de azért nem sokkolt és nem döbbentett meg sem látványban sem történetben sem az operatőri munkákban sem.

Srác a biciklivel / The kid with a bike /2011/ (4) Problémás gyerek (Pitbull) apja keresése közben biciklivel (életrevaló egy gyerek a piros pulcsijával) és a segítő fodrásznő profikat is meghazudtoló nyomozása. Rssz társaság és a pozitív kicsengés, naturalista-csepegtetésű film, immár aláfestő zenével is (nekem a Fish Tank vagy a My Good Enemy és a Haevnen is sokkal  jobban tetszett, mint A fiú és A gyermek alkotásuk, különösebben nem hatott meg a sztori, mind3 alkotás ugyanaz a séma és hangulat, nem hordoz semmi újdonságot).

Elit Halálosztók 2 / Elite Squad 2 / Tropa de Elite 2 /2011/ (4)  José Padilha ott folytatja a kis csapatának a történetét: ahol abbahagyta kis (13év) kihagyás után láthatjuk a kis különítményt kormányzati támogatás, korrupció és a politikai viszályok közt Rióban. Börtönlázadás és az emberi jogi aktivisták valamint a média, változás, rendszer kritizálás), nem engedik a nyugalmas hangulatok előretörését. Picivel komplexebb a film az előzőnél, remek zenékkel – ismét, de azért City of God és City of man nyomába nem ér.

Puncture /2011/ (4) Drogfüggő (mókás hózenetrógeres) védőügyvéd és a HIV megfertőződött nő este David-Goliath (Thomson tűs) valós története alapján. Chris Evans végre jót is alakít, aki szereti a dokumentum és adatgyűjtős tárgyalásos filmeket, az nem fog csalódni. A záró zene jobban tetszett mint a film némely vontatottba átcsapó jelenetei, alapjában nem éri meg a moziban megtekinteni, nyűglődő karakter és a jogi hercehurca kedvelőinek ajánlott leginkább.

A némafilmes / The Artist /2011/ (4) Jean Dujardin, Bérénice Bejonak minden arcmimikát és mozgást, bele kell adni, hogy a fekete-fehér némafilmet el tudja játszani. Persze a remek hangulathoz a korabeli aláfestőzene megfelelően illik, és a szereplők valahogy néha az az érzésem, hogy úgy is mozognak, mint a kicsit felgyorsított némafilmekben. Kb ennyit vártam tőle, megleő, de lekötött, pedig effekt, szín, beszéd nem volt benne, azért biztos nagyot tarol az Oscaron, de amúgy nem kell túllihegni (a következő ilyen rendező aki bepróbálkozik egy némafilmmel, várhatóan eme alkotás hatására az csúfos kudarcba fullad – Egyszer volt Budán kutyavásár).

Tűrhető film (átlagos, vagy egy picit jobb annál, 5-6/10)

Colombiana /2011/ (5) Zoe Saldana (Avatar) profi bosszú angyal nője (kicsit lefogyott) és a cattleya orchidea jelképében (nyaklánc) végzi a bosszúhadjáratát. Jól kitalált és megkomponált történet, amolyan Bourne női bőrben, kicsit várható történet folyammal, de elviselhetően popcorn akciófilm, kár, hogy ebből is már volt pár ilyesmi feldolgozás, de meglepetés volt – sokkal rosszabbra számítottam.

The Guard /2011/ (5) Ír fanyar humorú rendőrök, rasszista beszólások, drogcsempész hálózat leleplezése, érdekes rendőri hozzáállás, fura egy nyomozási módszer. Angol humort kedvelők előnyben, számomra kevés értékelhető humor volt benne, akciót inkább hagyjuk, olcsó költségvetésű, de hangulatos film, számomra sokan túlértékelték, vagy én nem bírom ezt a humort és stílust.

Sherlock Holmes 2. – Árnyjáték / Sherlock Holmes: A Game of Shadows /2011/ (6) A folytatást nagyon vártam, mivel az első meglepően jó volt, színészileg, zeneileg történetileg és látványban is meglepően jól sikerült. A folytatásban hozta az első szintet, amit el is várt a közönség, azt meg is kapta. Talán kevesebb volt a poén benne, az még elfért volna, sok helyen könnyedebb átkötésnek jól vettük volna. Folytatás várható.

Gyönyörű ország / The Beautiful Country /2004/ (6) Szerencsétlen vietnámi srác szenvedései és megalázottságai, ahogy Amerikáig eljut és ahogyan az apját keresi. Igencsak minőségi zenei aláfestés és Nick Nolte amit a film végén alakít az valóban pazar volt, kicsit túl érzelgős is lett a vége, de szerintem még beleférős határon belül mozgott: Nolte ellensúlyozta, na és persze a norvég rendező: Hans Petter Moland egyensúly-érzéke.

Borzasztó boldog / Frygtelig lykkelik / Terribly Happy /2008/ (6) Megszokott, ám mégsem egyszerű dán dráma. Groteszk és nyomasztó kisváros, ahova a rendőrt kirendelik vonakodva fogadja be a dél-jutlandi közösség, ahol mindenki nem is kicsit zakkant és megszokott életvitelű lakossága, Jakob Cedergren remek karakter volt, a cselekmények sem voltak egyszerűek, jó hangulat, érdekes történet, ajánlott alkotás.

Fifti-fifti / 50/50 /2011/ (6) Joseph Gordon-Levitt, Seth Rogen, Anna Kendrick elvitték a történetet. Szerencsére a rákos sztoriról nem egy nyomasztó dráma lett, bár én ennél többet vártam, de hozta a nívót, de nem lépte át a kritikus filmet, hogy valóban maradandó alkotás legyen. Joseph Gordon-Levitt már többször bizonyított (Hesher, Brick, Mysterious Skin, Manic, 500 days…), így nem okozott nagy próbát az alakítás.

Pénzcsináló / Moneyball /2011/ (6) Örökös második Oakland A’s szakmai igazgató örök második karrierje, matematikai statisztikákkal megspékelve. Brad Pitt semmi esetre sem érdemli meg az Oscar jelölést ezen film miatt, különösebben nem tett többet, mint egy átlagos főszereplő, más filmben, Jonah Hill (Superbad), ellenben legalább mellékszerepét megfelelően eljátszotta, de ő sem különösebben érdemleges. Kicsit Jerry Maguire-féleség, de az sokkal jobb ennél, ez egyszer megnézhető. Baseball és B. Pitt rajongóknak természetesen: javasolt.

A hatalom árnyékában / The Ides of March /2011/ (6) G. Clooney újabb rendezése, szerencsére nem ő került előtérbe, hanem Ryan Gosling, akinek nem okozott különösebb gondot a karakter, akit megkörnyékez a másik kampánystáb vezetője és vannak még nőügyi problémák is a háttérben. Ez van amikor a média eltusol dolgokat. Politikai kampányfilm, alapjában jó és nézhető, semmi meglepő fordulattal, de megfelelő színészi játékokkal, megfelelő filmnek teljesen jó.

Jó film (feltétlen érdemes megnézni, 7-8/10):

Submarine /2011/ (7) Tiniszerelem, szüzesség elvesztése, okos és érdekes nézőpontú egyszerű fiúcska szemszögéből. Szerepli probléma mellett a széthullóban lévő család, komolyabb gondolati felfogásmód fiatalság ellenére. Értelmes, érzelmes, reális tinifilm, sokkal hatásosabb és élvezhetőbb, mint a mostani sok bugyutaság. Kiemelten hangulatos zenei aláfestés, ügyes gyermek alakítások, közhelyességtől mentes igazán jó kis film, kellően jó kis operatőri munkákkal és hangulati elemekkel feldobva. Craig Roberts is ügyes volt, az egész film hangulata végre más volt, mint a sok tucat tini szerelmes filmek zöme. Mindenképpen megnézésre érdemes.

Kitűnő kategória (kötelező darab, 9-10/10): nem volt ilyen.

A lista csak ebben a hónapban megtekintett filmek zanzásított (pár mondatos) őszinte kritikái találhatóak (egyáltalán nem biztos, hogy ezek új filmek). Pontozás: 1-10-es határig, teljesen szubjektív véleményem alapján (1. komplex teljes film tartalmi értéke, vagyis az értelmi (szellemi) mondanivaló, 2. érzelmi hatás, 3. zene/betétdalok a teljes film alatti hangulati kapcsolódása a történethez, 4. színészi alakítások (egyénileg és összességben) és a 5. vizualitás/látvány, operatőri munka összegzése alapján kerül megállapításra, egynek hiánya, vagy mindegyikének összessége alapján értékelem én gyatrább vagy minőségibb filmnek eme alkotásokat).

My IMDb lists (klikkelj az ikonra):